Park közepén mosolyogva
álldogál egy hóember;
Bárkit rögtön felvidítson,
szólnia egy szót sem kell.
Záporozó hóesésben
gyúrták szorgos gyerekek;
Mire kész lett, megszületett
szívében a szeretet.
Hideg télben mindenkinek
melegre van szüksége;
Arra gondolt, jókedvet lop
az emberek szívébe.
Derűsen néz jobbra-balra,
ne álljon ott hiába;
Járókelő embereknek
vidámságát kínálja.
Mosolyogni mindenkinek
sokkal többet kellene;
Az arcokra mosolyt csalva
kacsintgat a szénszeme.
Mindeközben a hideg tél
nagyon gyorsan elrohan;
S tavaszodván kezd a szíve
olvadozni boldogan
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése