Semmi különleges, mivel nagyon sok volt, és nehéz pucolni, azzal is újítottam.
Megmostam, jól megkeféltem, hogy ne legyen szőrös. Utána több lépcsőben,
-azt hiszem ötszörre fért bele a kuktába-, megfőztem, úgy egészben, héjastól, mindenestől. Utána megpucoltam, azaz kiszedtem a magházát, és az esetlegesen rossz részeket. A tiszta birsalmát megmértem, nekem hét kg. lett. Két kilót félretettem, abból lekvár lett körtével keverve.
A többihez hozzákevertem kilónként nyolcvan dkg cukrot, beletettem az ecettel átöblített pulykasütőbe, be a sütőbe, és addig főztem amig úgy láttam hogy na most már jó lesz. Néha azért kivettem és megkevertem, kb. félúton pedig pürésítettem a botmixerrel, hogy véletlen se maradjanak benne darabok. Fedőt nem tettem rá amíg sült.
Hideg vízzel kiöblített őzgerincbe öntöttem, ill. két nagy gáztepsibe sütőpapírra, de azok kb. jó fél cm vastagok, azokat fogom a pici két centis kiszúróimmal kiszaggatni.
Igazából egy kudarc miatt találtam ki ezt a kiszaggatott formát.
Sehogy nem akart megkötni az őzgerincbe öntött birsalmasajtom, egy idő után bepörögtem, szétkentem egy tepsiben vékonyra, és ott szépen megszikkadt. Először csak késsel feldaraboltam, aztán eszembe jutottak a pici sütikiszúrók, aztán a cukrozás és csokizás már jött magától.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése